Munkatársi konferencia, Érmihályfalva

A konferencia igen sokrétű volt. Az alkalmakat közös énekléssel és imádkozással kezdtük. Hétfőn Ferenczi Béla és Lukács György missziómunkás testvérek vezettek az imádkozásban, kedden Papp László lelkipásztor vezette a buzdítást. Megbeszéltük a nyári sátoros evangélizációk menetrendjét, képes beszámolókat hallgattunk meg imaház építéseinkről. 

Előadások hangzottak el a böjtről Kőszegi Dániel alapító testvér és Bányai János lelkipásztor testvér részéről. A roma munkatársak és vezetők képzéséről Tóth Attila lelkipásztor tartott előadást. Egy sajnálatos jelenségről, a munkánkat fenyegető "újhullámos orvhalászok" tevékenységéről is beszélgettünk, Novák Zsolt és Tóth Attila lelkipásztorok vezetésével. 

A konferencia végén úrvacsorai alkalmon vettük Istenünk szövetségének megerősítését, Jézus szenvedésének jegyeit: a kenyeret és a bort. Az úrvacsorai alkalmat Veress Efraim, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének alelnöke, a Szövetség Romamissziós Bizottságának vezetője, valamint Gál Győző lelkipásztorok vezették. 

Összegezve, ez egy jól megszervezett és lebonyolított, nagyon hasznos, üzenetekben gazdag konferencia volt. A konferencia szervezését és lebonyolítását Filep Szilárd lelkipásztor és Dan László elnök testvérünknek köszönhetjük. Ezekkel a lelki tapasztalatokkal nyugodt szívvel mehettünk volna haza. 

Istenünk azonban még gazdagabb lelki élményt szánt nekünk. Megajándékozott bennünket egy különleges istentiszteleti alkalommal hétfőn este, április 7-én az érmihályfalvi roma imaházban. 

A zsúfolásig megtelt teremben először a helyi dicsőítő testvérek, majd Algács Árpád testvér, a kelet-magyarországi túrricsei roma gyülekezet zenei szolgáló csoportjának vezetője segítségével dicsértük az Urat. 

Ezt követően a konferencia résztvevői: lelkipásztorok, misszionáriusok, lelki munkások álltak a gyülekezet elé. Bizonyságot tettek megtérésükről, Istennel való kapcsolatukról, egy-egy igeszakasszal bátorították, buzdították az egybegyűlteket. 

Az igei szolgálatot Lukács György érszőllősi lelki munkás testvér végezte. 

A kananeus asszonyról beszélt, aki Jézussal találkozva kitartóan kérte és várta a csodát, lánya szabadulását. Nem érdekelte a visszautasítás, hitte, hogy ez a találkozás meghozza a gyümölcsét. Nagy hite győzelemhez segítette őt. Roma testvéreink sorsa nagyon hasonló a bemutatott asszony sorsához. Ők is az elutasítottság állapotában keresik Urunk bocsánatát, gyógyítását és helyreállítását. 

Az imára buzdítás nem volt hiábavaló. Testvéreink sírva könyörögtek bűnbocsánatért, gyógyulásért, szabadulásért, családtagjaik megtéréséért. Körülbelül 30-35 asszony és férfi imádkozott, és ezek az imák mind őszinte "vámszedői imák" voltak. Az őszinte imák megérintették a mi szíveinket is, így a végén szinte együtt sírt az egész gyülekezet. Megrendítő, csodálatos pillanatok voltak ezek. Isten Szentlelke betöltötte a termet. 

Olyan jó lenne, ha ez a hétfői alkalom annyi "gyümölcsöt" teremne, hogy a gyülekezet pásztorának, Filep Szilárd testvérnek már az imaház bővítéséről kelljen gondolkoznia.